Szórakoztató tánctanítás

És táncverseny az Ön rendezvényén
- t ánc-show
- táncbemutató
- interaktív tánctanítás
- élőzenével / zenekar
- gépzenével / CD

Kubai Tropical Fiesta

Tropical Cuban Dance Show.
A műsorban minden megtalálható ami egy szóval jellemezhető: KUBA!
Total Tropical Party. Salserók és kubai táncoslányok forgataga méteres tollakkal, egyszerűen remek a Show!

Show műsorok

- Exotic - Tropical! - Spectacular
-ajánljuk rendezvényre -karácsonyi partyra, esküvőre, bálra, -meglepetés-partyra, céges összejövetelekre, konferenciákra, kis és nagyszínpadokra egyaránt



Tánctörténet





Mottó:
Legyezzen minket pálmalevéllel egy szép kubai táncoslány. Az nem árt. (K. Zeno)

Mi hozza közelebb a kultúrákat?
A zene és a tánc az egyetemes emberi kultúra része, vagyis a kultúrák között nincsenek feloldhatatlan különbségek. És talán az emberek folyamatosan változó mentalitása, természete az, ami közel hozhatja egymáshoz a kultúrákat..

SALSA
Mi is az a salsa? Most egy hosszú mondat következik, miszerint a salsa összefogja a dél-amerikai indián, az Ászak -amerikai jazz, az afro-latin, és a kubai dallam és ritmuskultúrákat úgy, hogy nemcsak egy konkrét kompozíción belül teremti meg ezen elemek összhangját, hanem ebből tovább lépve - legyen az akár tánczene, akár koreografált tánckompozíció, filmzene, vagy a világzene - a dallam és ritmuselemeket emeli ki, és teszi hangsúlyos főszereplővé.

A salsa kialakulására, elsődleges hatással voltak a Kubából Amerikába emigrált muzsikusok. És a 'salsa' fogalommal jelölt zenék igazi fundamentuma - és pontos eredete éppúgy a kubai descarga, - ami magyarul azt jelenti, hogy csak lazán, könnyedén, - mint ahogy a szintén kubai son, vagy a casino. A modern jazz-ről nem is beszélve.

A salsa szó szerinti jelentése pedig szósz, pikáns ízesítés, mely a különböző fűszerek keverékének asszociációjaként a különböző ritmusok, mint például a son, a cha, a descarga, a guaracha, a rumba, vagy a mambo keveredésére is utal.

A salsát kialakító muzsikusok ösztönösen kísérleteztek a tradicionális latin zenei stílusok összeolvasztásával, és a mai kor ízlésének való hangszerelések variálásával. Bizonyos értelemben nem is tudtak arról, hogy közreműködésükkel egy nemzetek feletti, új világzenei stílus született. És itt van már a 'salsa utáni' friss stílus is, amit történetesen timbának hívnak. És hiába a salsa, vagy a timba ha - Hannibal ante portas jeligére - itt dörömböl már évek óta a salsaton, vagy a reggaeton.

A Son, Kuba nemzeti ritmusa és tánca
Alejo Carpentier kubai irodalom és zenetudós véleménye szerint a son kialakulását néhány évtizeddel a spanyolok érkezése utánra tette.

A Son titka
Máig ható népszerűségét tekintve, - persze a hasonlatokra jellemző túlzással, - ami Magyarországon a csárdás, az Kubában a son.

A Son szó jelentése
Hang, kósza hír, avagy "úgy táncol ahogy fütyülnek" /bailar al son que le tocan /chiflan/. Afrocuban dal és táncforma, amely a század húszas éveiben vált igazán elfogadottá Kubában. Évszázados múltra tekinthet vissza, hiszen eredete visszanyúlik a tumba francesca-ig, vagy az afrikai törzsek folklórjáig.
Közvetlen stílus elődjei:
- punto fijo
- punto controvesia
- punto libre
- tonadas

A Son története
A rabszolgaság eltörlése után (1886) a kreolok és a mulattok, vagyis a vidéki népesség mind a városok felé vették az irányt, jelképes csomagjaikban kultúrájukkal, tradícióikkal, zenéjükkel. A guajero-k, és campesíno-k (földművesek, parasztok, vidéki fiatalok) beköltöztek a városokba, és gitárcentrikus zenéjükkel átformálták a korabeli polgárság ízlését. Ebben fontos szerepet játszott Teodora Ginez, egy nagyszerű hangú fekete énekesnő egy Baracoa nevű faluból. A zenészek hallás után tanultak és játszottak. Zenés együttléteiket a munkák közti szünetekben, a hétvégén, valamelyiküknél otthon, vagy a szabadban tartották. Egyszerűen épített hangszereiket többnyire maguk állították elő. A népi és vallási ünnepségeken pedig gyakran játszottak az utcákon a sonero-k, az ún. son-zenészek.

A sonero-k a XIX. században bukkantak fel az oriente-i, - Oriente: keleti tartomány Kubában - vidékiek, többségben feketék által lakott régiókban, mint pl. Santiago, Bayamó, Manzanillo, Guantánamo, Guanabacoa és Baracoa. A feketékből álló csoportokat a szleng bunga-áknak neveztek. ( A bunga-ák eredetileg agyagedényeket jelentettek, melyekben növényi olajat szállítottak.) Hangszerekké tették őket azáltal, hogy oldalukba egy lyukat fúrtak, melyeken át meg lehetett fújni. Később bunga-áknak hívták az olyan együtteseket, amelyek egy gitárt, egy trest, maracast, clavest, bongót és
marimbulát (basszus funkció) használtak. Ez a hangszer-összetétel tökéletes egyensúlyban tartotta az afrikai és a spanyol elemeket, és megteremtette a ritmikában és a harmóniában annak az alapját, amit mindmáig kubai zenével azonosítanak.

A son-t az arisztokrácia elegáns szalonjaiban a leghatározottabban elutasították, és a "pórnép" barbár szórakozásának tekintették. De a son hatása oly mértékű volt, hogy más, az arisztokrácia által kedvelt zenei stílusokat is befolyásolt. José Urfé komponálta 1910-ben a danzón népszerűsítésének szándékával az 'El bombín de Barreto'-t, melybe két helyen is a son egy motívumát szőtte, így hozva létre az első danzonet-et. Ettől kezdve a son, - a danzón leple alatt - folyamatosan növekvő népszerűségre tett szert. Közben a kubai arisztokrácia folytatta fáradozásait az új, a sziget keleti részéről jövő zene előrenyomulásának megállításában.

Sikerült is nekik a kormányzat által betiltatniuk, érvként az állítólagos obszcenitás, erkölcstelenség, féktelenség szolgáltak, melyek a son jellegzetes táncmozdulataikból adódtak. Egy újság így jelentette 1917. május 31-én Cienfuegos városából: "...a rendőrség őrizetbe vette fiatal nők egy csoportját, akik botrányos módon a Calle Arango 50. szám alatt sont táncoltak...."

1920-ban feloldották a tilalmat, és a finom városi társasági hölgyek és urak már vígan táncolták a sont a divatos Yacht-Clubok Bálján.

A Son zenei szerkezete
Zeneileg a son két részből áll:
- a lento-ból, mely nyolc, vagy tizenkét ütemű
- a négyütemű montuno-ból.
A válasz-felhívás formula közben, az énekeseknek lehetőségük nyílik az improvizációra is. A refrénes dalt általában 3-6 tagból álló kórus és szólista énekli hangszer kísérettel. A bevezető zenei részt 2/4-es ütemű két ismétlődő szakasz követi. Érdekesség, hogy a kubai lírába és költészetbe Nicolas Guillén révén, versmértékként is bevonult.

A Son afrikai gyökerei
A középkor után keletkezett európai zenei szerzemények többnyire valamiféle végpont felé tartottak. Az afrikai zenefelfogás azonban egészen más: az afrikaiak számára egyáltalán nem a vég a fontos, hanem a kezdet. A dal első részében a szólista, a sonero, bevezeti a fő témát és annak szövegét egyben elénekli. A dal második része az úgynevezett montuno, amikor a szólista kiragad egy részt az imént énekelt dalból, azt átadja az őt kísérő kórusnak. Majd improvizálni kezd, amire a kórus válaszol: improvizál, és a kórus válaszol, majd megint improvizál és a kórus ismét válaszol. Így elegyedik a zárt európai zenefelfogás a nyílt afrikaival. A legjobb son énekeseket sonero mayor-nak nevezték.
(B. B. Zoltán, zenetörténész)

Mambó

A mambó, mint tánc
Közép-gyors ritmusú divattánc, amely az ötvenes években már Európában is népszerűvé vált. Eredetileg az afrikai feketék rituális tűz-táncának tartották. Magának a mambó-szónak többfajta jelentése van, többek között ezzel jelölték a törzsi eseményekkel kapcsolatos szertartás-dobolást, valamint így nevezték az egyik afrikai törzs szellemét. A mambó alapjául két tradicionális kubai tánc és dalforma, a son és a danzón szolgált. Adalberto Martínez mexikói táncosnő volt ez első, aki sajátos tánclépéseivel hallhatatlanná tette a mambó lépéseket. A mai értelemben vett mambóhoz kapcsolódó tánc standart figurái, a foxtrott és a danzón lépéseiből eredeztethetők. Érdekesség, hogy a mambó volt az első olyan társastánc, melyben az egymással táncoló párok -partnerüktől eltávolodva, - leszakadva - önálló figuráikkal saját magukat is szórakoztatták.

A mambó, mint santería
Haiti szigetén a mambo, a Voodoo papnő neve volt, aki tanácsadóként, gyógyítóként, ördögűzőként, jövendőmondóként, lelki vezetőként és a nyilvános összejövetelek szervezőjeként szolgált a falvak lakói számára. Mambó vallási eredetét és azt a tényt tekintve, hogy nagyon erotikus és érzéki stílusban is előadható, érthető, hogy Kuba egyes részein a mambót diabólico-nak, az ördög táncának is nevezték.

A mambó zenei gyökerei
A tánc tökéletes elsajátítása (mesterévé válni) az istenekkel való párbeszéd képességét jelentette.1938-ban, a történelmi danzón erősen szinkópált ritmikai kibővítését Orestez Cachao Lopez kubai muzsikusnak tulajdonítják, és ezt a struktúrát vette át többek közt Pérez Prado is. Mindenesetre Cachao hívta először mambónak a ritmikai változtatást, / Vamos a mambear!/ az ő "Danzón Mambó" című felvétele is megerősíti ezt az állítást.

A mambó története, és diadalútja
"Amikor a komoly és jólöltözött kubai komponista Dámaso Pérez Prado kitalálta, hogyan "doboljon a szaxofonnal", nos ekkor kapott egy jólirányzott ütést az összes eddigi, megszokott ritmus, és zenei forma..." írta Gabriel García Márquez Nobel díjas író a mambóról.
1948-ban Pérez Prado kibérelte a Blanquita de México színházat az "Al Son del Mambo" című előadásának bemutatására, és zenekarába meghívta énekesnek, a kubai Benny Morét. Ekkor és itt kezdődött el a mai értelemben vett mambó világhír felé való elindulása. 1951-ben Pérez Prado latin big-band-jének a Mexikóban felvett, "Rió Mambó" című felvétele indította el a mambó motorját. Hamarosan Pérez Prado nevéhez kapcsolták az "üvöltő dervis", vagy a "az ördögi ritmusok tűzijátékosa" becenevet. és akkor még nem is beszéltem a zseniális bőgősről, Orestes López Cachao-ról.

Nekik is hálásak lehetünk a mambóért
(előzmények)
A 40-es évek végén az Orquesta de Arcano jegyezte el magát ezzel az új ritmussal. A 30-as, 40-es években már olyan kubai zenei nagyságok is előfutárai voltak, mint pl.: Arsenio Rodríguez, aki a konga dobot a kubai zene legfontosabb hangszerévé tette. Bebo Valdés, és zenekara az Orquesta Kubaney, aki a batanga ritmusban próbált új elemeket becsempészni, vagy René Hernández, aki az Orquesta de Julio Cuevas zenekar hangszerelője volt, és állandóan új variációkat keresett, illetve illesztett be az együttese repertoárjába. 1940-ben Arsenio Rodríguez például, újraértelmezte a "Los Septetos" /zenekari formáció/ fogalmát, és neki köszönhető az új Conjunto, vagyis a két trombita, egy zongora, egy kongából álló hangszeres felállás.

A második világháború
Az ötvenes években nagyon sok kubai zenész került át az Egyesült Államokba, ahol befolyásuk eredményeként a kubai stílus nagymértékben hatott az ottani főbb zenei formákra, stílusokra; így a jazz, a swing és még nagyon sok zenei áramlat termékenyült meg a kubaiak által népszerűsített poliritmikus zenei tradíciókkal.
Az 50-es évek elejétől a Machito együttes, a José Curbelo, és a Pupi Campos zenekarok New Yorkban terjesztették el az új divatzenét. A 60-as években Tito Puente és Tito Rodríguez is nagyon sokat tettek a kubai ritmusok népszerűsítéséért Amerikában. Puente zenekarával önálló stílust teremtett, a jazz-mambó királyának tartották.

A mambó mindig "feltámad"
1987-ben, a "Dirty Dancing" című amerikai film ismét visszahozta a mambót a világ táncparkettjeire. Vagy gondolhatunk Lou Vega "Mambo No. 5" elektronikus változatára. mely a kilencvenes évek végén ismét reflektorfénybe állította a mambót.

A mambó muzsika további ikon-dalai
- Que Rico Mambo
- Mambo No. 8
- Mambo No. 5
- Qué le pasa a Lupita?
- Mambo del Politecnico
- Mambo Universitario

Kiknek köszönhetjük a mambót?
Végül azt hiszem, hogy a mambó az alább felsorolt művészek nélkül nem jött volna létre: Arsenio Rodríguez, a López testvérek (Israel y Orestes Cachao), Arcano, Bebo Valdés és René Hernández akik kitalálták, és a zseniális Benny Moré, aki Pérez Pradóval, tökéletesen szintetizálta, "megértette" az új ritmusok üzenetét.

(B. Bíró Zoltán, zenetörténész


Tánc-Zene-hangszer

A könyv anyaga - melyet a Szerző több éven át tanított táncpedagógusoknak is,
- átvezet ezeréves, különböző kultúrákon át napjainkig, - bemutatva, hogyan ötvöződött, szintetizálódott az évszázadok során a behurcolt afrikai rabszolgák, a bennszülött indiánok és a hódító európaiak különös kohójában a művészet, a hagyományok, a zene és a tánc.
A Szerző szándékai szerint megérthetjük a fehér, az afrikai és a dél-amerikai kultúrák összeolvadásának históriáját.

Kiadó: Pallas.
272 oldalon 556 fotóval.
A Latin zenekultúra első nagykönyve.
Postai utánvétellel megrendelhető: +36 209 441 776

Copyright © 1996. B. B. Z. - Minden  jog  fenntartva. Az eredetivel azonos másolatok készítése és terjesztése a copyright tulajdonos engedélye nélkül tilos!



Kubai táncosnők, kubai show műsorok!
Eredeti ruhák - Tollas táncdíszek - Forró ritmusok - Gyönyörű, profi táncosnők - Erotikus salsa - Szamba és Karnevál - Eredeti kubai tűz, és ritmus!


Szivar, rum, pálmafák.
Ön is élvezze Kuba és színes táncosnőinek szórakoztató műsorát.

Műsorunk megrendelhető
- rendezvényekre
- privát eseményre
- esküvőre
- bálra
- meglepetés-partyra
- céges összejövetelekre
- karácsonyi / szilveszteri partyra
- klubokba
- művelődési házakba
- falusi és városi rendezvényekre
- kis és nagyszínpadokra egyaránt








CUBA
Che Guevarra, Fidel Castro, szivar, rum, Disznó öböl, rakétaválság, John Lennon bronzszoborként ül Havannában egy közparkban a padon, Cuba Libre, és királypálmák, amit ott úgy neveznek, hogy Palma real. Könyv és bolhapiac közel a Prado-hoz, álomszép mulatt nők, kínaiak és fekete férfiak színes göncökben, yorubák és santería, vagyis afrokubai vallások, casino-tánc és Tropicana mulató, és a Félszemű Macska, vagyis a Gato Tuerto a hajnali bárok kedvelőinek. És persze a híres melódiák, mint a Chan Chan, vagy a Guantanamera. ... olvasom tovább »



Latin-amerikai & kubai élőzene
Tánc-show, táncbemutató és szórakoztató tánctanítás
- élőzenével / zenekar
- gépzenével / CD ...
olvasom tovább »